A levendula dugványozást a metszéssel egy időben szoktam végezni.
Ha szeretnénk a levenduláinkat szaporítani erre tavasszal van a legjobb lehetőségünk. A dugványozás kicsit pepecselő munka de megéri a fáradozást, mert sok szép új egyedet gyárthatunk, meglévő növényünkből. Garantáltan ugyanolyanok lesznek, mint az anyanövényünk!
A tavaszi dugványozásnak az a nagy előnye, hogy ősszel már ki tudjuk ültetni a végleges helyére, mert arra már egy szép megerősödött növénykénk lesz.
Ezzel szemben az őszi dugványainkat takarni kell télen a hideg ellen és csak tavasz végén ültethetők ki a szabadba.
Ha kiválasztottuk a nekünk tetsző, szaporítani kívánt növényünket, ami körülbelül 4 éves, már szedhetjük is róla az egy éves fás vesszőket. Én 8-10cm-es dugványokat készítek. Ezek alsó leveleit két ujjal egy mozdulattal lehúzom. Az ágvéget 45 fokos szögben levágom közvetlenül a levélcsomó alatt. (van aki simán levágja csak a végét)
A kis dugványokat gyökereztető hormonba mártom és homokkal kevert, előkészített szabad földbe dugom őket, körülbelül 2-3cm mélyen. A gyökér kifejlődése körülbelül 6 hétig tart, addig folyamatosan nedvesen kell tartani a földjét, de fontos, hogy ne álljon a vízben. Ezután már csak figyelni kell a növényeinket ha leveleik lankadnak és szárazak, akkor nem sikerült a szaporításunk, ha viszont a levelei szépen állnak és hajtást is hoznak, akkor biztos, hogy sikerült és lesz egy szép növényünk!